2018. Szeptember

Több híradásban és szakmai anyagban is „belefutottunk” az elmúlt időszakban az agrároktatás fontosságával kapcsolatos megállapításokba. Izgalmas ezeket egy kicsit „szembeállítani” a gyakorlattal – főként, ha ehhez a tengerentúli tapasztalatokat is vizsgálhatjuk.

Nagy István agrárminiszter egy mezőgazdasági szakgimnázium megnyitóján említette meg, hogy az agrárium korszerűsítése mellett a magas színvonalú szakképzés az alapja a magyar mezőgazdaság versenyképességének. Véleménye szerint az agrárium korszakváltáshoz ért, a magyar mezőgazdaság modernizációja megkerülhetetlen. Jó döntésnek tartja, ha a fiatalok a mezőgazdasági szakképzést választják. „Az agrárium stratégiai ágazat, de más szektorok óriási csábító erővel bírnak a fiatalok számára, ezért le kell számolni a mezőgazdasághoz kapcsolódó ’sáros gumicsizma’ negatív sztereotípiájával” – hangsúlyozta a politikus. Az agrárszakképző intézményekben jelenleg több mint 20 000 diák tanul, mezőgazdasági, agrárgépész, környezetvédelmi, élelmiszer-ipari, földmérési, kertészeti, valamint erdészeti és vadgazdálkodási területen. A minisztérium a mezőgazdaságot sújtó szakemberhiány csökkentése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac szereplőitől érkező jelzéseket. A szakmai szervezetekkel szoros kapcsolatot fenntartva fejleszti az agrárszakképzést, a többi közt ösztöndíjrendszerrel támogatja a hiányszakmák elsajátítását – mondta Nagy István.

Mindezek fényében talán izgalmas olvasni lapunkban az Agrofil SZMI Kft. szakembereinek amerikai tanulmányútjáról szóló interjút, amely anyagban külön részt szentelnek az oktatásnak is. Ahogy Lajos Mihály, a cég tulajdonos-ügyvezetője említi: „Nagyon fontos az oktatás és az innováció kiemelt célként való kezelése. Nem feltétlenül a gazdáknak szóló üzenet ez, de kellenek a jó képzőhelyek, szükség van a jó képzési programokra, amelyekben hangsúlyt fektetnek a meliorációra és az öntözésre. Kellenek a nagy tanáregyéniségek, akik mellett bátran kiállhatunk. A gazdák maguk döntenek, hogy milyen „álinnovációkat” alkalmaznak technológiaként. A tanulásra, szakmai tudásra azért van szükségük, hogy felismerjék a „mágiát”, és tudjanak rá nemet mondani, legyen bátorságuk a jó döntésekhez!” Akárhonnan közelítjük, valóban nagy szükség van a fiatalok, a következő generáció megszólítására. Ezt mindenki a maga eszközeivel igyekszik megtenni – erre volt egy érdekes program az Axiál Kft. szervezésében a Hódmezőrület 3.0, amely augusztus 25-én várta az érdeklődőket, nem titkolt szándékkal elsősorban a fiatalokat. Itt rendezték meg az Éld át igazából! – Legyél Te is mezőgépész! verseny döntőjét is. Emellett a Hódmezőrület 3.0 rendezvényen a látogatók kipróbálhatták a driftelés élményét, beülhettek egy profi sofőr mellé, és megtudhatták, milyen is egy igazi, aszfaltszaggató, gumifüstölő menet.

Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a rendezvény ünnepélyes megnyitóján megfogalmazta: „Az elmúlt 5 évben a munkaerőhiány lett a legnagyobb gondunk. Ezért örülök minden ilyen rendezvénynek, mint ez a mostani, hiszen ezek segíthetnek nekünk abban, hogy a jövő generáció elfogadja a mezőgazdaságot, s ezek segíthetnek a mezőgazdaság arculatának építésében.” Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője ehhez még hozzáfűzte „A technika változik, fejlődik, de képzett szakemberekre van szükség. Olyanokra, akik ezeket a modern gépeket kezelni, használni tudják, és karban is tudják tartani. Ezért is kezdtük el az Éld át igazából! – Legyél Te is mezőgépész! versenyt. Azt szeretném, ha minél többen jönnétek mezőgazdasági gépészeknek, mert Magyarországnak szüksége van Rátok” – szólt közvetlenül is a jelenlévő diákokhoz.

Remélem, e néhány aktuális érdekesség mellett lapunk írásai sok más, hasznos információval segítik Olvasóinkat!

Üdvözlettel:
Fodor Mihály

Lapszámban megjelent cikkek

Elkezdődött az emberi munkaerő teljes kiváltása a gyümölcsösökben.
Napjainkban formálódik az az hétéves pénzügyi időszak, amely alakítja majd a mezőgazdaság eredményességét.
A munkaerőhiány a hazai agrárium valódi problémája, a téma döntően azonban csak a betakarítási, szedési időszakban kap szélesebb nyilvánosságot.
Magyarországon a napraforgó termesztése jó negyedszázada vett igazán nagy lendületet.
Gyerekként, amikor a falu tejcsarnokába szállította, még nem gondolta, hogy a tej egy életre meghatározó szerepet játszik az életében. Végigjárta a szakmai ranglétrát, megtanulta a középiskolában és [...]
Magyarországon a burgonya változatlanul népélelmezési cikk, amit visszaigazol az éves szinten mintegy 500-550 000 tonnás fogyasztás. Vannak ételek, amelyekből nem lehet mellőzni a beltartalmi [...]